Runaway

Bár ez egy elég hosszú nap volt, mégsem vagyok fáradt... :)

Elsösszőris, volt egy lyukasom, ami azért telhetett volna jobban is, kissé kiborultam, és elvonultam a "helyemre" és összeszedtem magamat, és visszamentem. Úgy tűnt senki nem vette észre, hogy elmentem, de valahogy jól is van ez így...

Aztán 7. óra után, ahogy szoktak mindenki elhúzott a teremből (Zsófi addigra énekk.-on volt), de én csak a szokásos csigalassú-tempómban szedelődzködtem össze, utálom, hogy ebben az iskolában minden a rohanásról szól, ha csak nem vagy késésben, minek sietni? Szóval utolsóként maradtam a teremben, és azon törtem a fejem, hogy tényleg volt egy olyan időszak, amikor még megvárt valaki? Vagy volt valaki aki velem jött a buszmeg-be? Fura. Rég volt már. Ez már egy új szakasz, amikor egymagamban kell sétálgatnom... Jah meg, egyedül vártam meg a fél órát is a 14.40-as buszomig... De kibírtam. Végül is ami nem öl meg, az csak erősít, nem így mondják?

Szóval haza se mehettem, rögtön ECDL-en kötöttem ki. Uncsi... főleg, ha az embert történetesen majdnem kitették előző alkalommal, mert nem figyelt eléggé! Szóval most tényleg koncentrálni kellett egész végig... Főleg, hogy kijelentették, hogy Május 18.-án vizsga a 4. modulból is... Az még két alkalom a gyakorlásra. Hát KÖSZI. Épp hazafelé tartottam a helyszínről, és kit pillantottam meg? Hát Őt. Akibe előzőleg voltam szerelmes... akit a mostani illető elfelejtetett. Még integetett is. Bármennyire is szégyellem bevallani, a szívem kicsit megindult, de talán ez már csak valami megszokás, nem hiszem, hogy még mindig nem tettem túl magam rajta...

Aztán úgy fél 8 körül, kimentem futni. Nem érdekelt se a hideg, se az, hogy már sötétedett. Egyszerűen rámjött a futhatnék, és olyankor nincs ellentmondás! Elkezdtem futni, és tényleg élveztem... számomra a futás olyan mintha elmenekülhetnék a valóságból! Egyszerűen nem kell gondolkodni, csak a lábamat pakolgatni, és belefeletkezni a zenébe. Nekem erről szól. :) Szeretem, tényleg. Szóval pontosan 28 és fél perccet futottam megállás nélkül... Bevallom volt egy szakasz úgy a 20. percben, amikor szúrni kezdett az oldalam, de én csak beleszagoltam a tavaszi levegőbe, és újra erőt nyertem... :D Azt hiszem, holnap is megyek! (:

Így este 10-kor meg (fiú)ikertesómmal lenyomtunk egy csocsóbajnokságot is...xD

Nah igen, igaz, hogy már este negyed 12 is elmúlt, de nekem még a holnapi ruhámat is össze kéne kotorni ma, hiszen holnap utolsó 2 óráról eljövök, hogy utána odaérjek unokatestvérem ballagására... Igen ő már ballag. Bő 4 év még[0. évfolyamos vagyok] és én is ballagok... Nah, addig azért van még idő...

Amúgy közben az Eclipse Soundtrackjét hallgatom /most épp: Florence + The Machine - Heavy/, és egy kicsit feldobott az egész album hangulata... :D

Jah és ha már Zsófi mindig üzen a blogjáról, most én is fogok:

Köszönöm..♥ Te is rám!! Nem is...

Escape from reality. /by me