My unstable ways

Úgy volt, hogy ma megyek erre a dologra, de aztán rájöttem, hogy sehol se tartok a tanulással ahhoz képest, hogy kedden érettségi. És hát eleve egy "kocsmatúrá"-nak nevezett dologról lett volna szó, ami nem is csak az estémet venné el! Mert nézzük csak, már az 5-ös busszal be kéne mennem, mert az az utolsó, aztán ott kéne aludnom, és másnap délben érnék haza, és valószínűleg úgyis túl sokat innék, és akkor meg már az egész vasárnap oda, és arra ébrednék hétfőn, hogy másnap érettségi és a fele anyagot még nem tudom.

Szóval nem megyek. Viszont azért csak nem akarok itthon ülni, mert akármilyen hülyén hangzik nekem már hiányzik, hogy kicsípjem magam, meg menjek valamerre, elvégre az utóbbi héten csak 2x hagytam el a házat! Szóval tesóm rávilágított, hogy mi lenne ha lemennék a pubba (meg most amúgyis nagy lett ott az élet, mert megint van billiárd!) és kivételesen nem innék.

Oké lehet nem így kellene lennie, meg már én is néha elgondolkozom, hogy nem-e alkoholistának számítok vagy valami (azért csak nem), de nekem ez egész furcsa. És én tudom, hogy csomóan úgy járnak el, meg ülnek be helyekre, hogy nem isznak, meg ez tök normális. És pontosan tudom azt is, hogy nem kéne, hogy az ember csak az alkoholtól tudja jól érezni magát, de valamiért ilyen vagyok. Mindenesetre ma úgy akarok este elmenni, hogy nem iszom. Azt hiszem ha már eleve ennyire el kell gondolkodnom a dolgon, akkor amúgyis rámfér egy ilyen este. De meglátjuk, mindenesetre egy centet nem viszek, mert úgyis kísértésbe esnék!

A másik dolog, hogy nem szólok barátnőmnek egyszerűen lemegyek, mert mostanában nem keres annyira, és lehet ma lent lesz amúgyis és kíváncsi lennék mi történne ha csak lemennék és összefutnánk. Mert azért zavar, hogy mostanában már csak én "könyörgöm" mindenkinek, hogy menjünk az éjszakába. Nem szeretem úgy érezni mintha csak ráerőltetném magam másokra!

Weöres Sándor: Füst

Cigarettázom az árokparton.
Húsz fillér az összvagyonom,
de az egész Föld a hamutartóm.