He's Hurting Me

És amikor már a 6. alkalommal döfnek a szívembe, akkor már biztosra tudom, hogy nem leszek képes újra felállni. Erősnek kéne lennem, ki kéne tartanom, harcolnom kéne, de nem megy. Egyszerűen többé nem vagyok képes rá... És már én sem emlékszem, hogy valaha kibírtam ezt az érzést, sőt már többször is, de most már, annyiszor megsebeztek, hogy az a seb nem tud begyógyulni, csak egy tátongó lyuk marad a végsőkig...

Ha pedig arra gondolok, hogy holnap magamtól fogok odaállni, végtelenül, hogy hagyjam hogy hivatalosan is darabokra zúzzák a szívemet, ha erre gondolok: félek. Így van rettegek... Mert úgy tárom ki a szívemet, hogy már ismerem a választ. Nem, nem ment el az eszem, én csak a barátságunkat akarom megmenteni, mert ez így hosszútávon nem fog menni. Szóval ez az egyetlen oka, hogy ezt csinálom magammal.

Csak azért imádkozom, hogy kibírjam majd sírás nélkül, mert ha egyszer megindulnak a könnyeim, akkor ott már nincs megállás.

Abban reménykedtem, hogy majd egyszer csak elfelejtem Őt meg ezt az egészet, és akkor megint minden újra rendben lesz. De nem így történt, egyszerűen mindig történik valami, hogy véletlenül se legyek újra jól...

Why am I afraid to lose you when you aren't even mine?