Is this your soul you're facing?

Holnap este lesz a ponthatárok kihírdetése a továbbtanuláshoz.
Azon gondolkodom, hogy vajon melyik a rosszabb ha még halálra vagy rémülve, hogy felvesznek-e vajon, vagy a vesztesek nyugalma, hogy tudod esélyed sincs? Oké, ez egy hülye kérdés, egyértelműen nem az utóbbi.
De akárhogy is legyen, akkor is örülök, hogy végre kiderül, mert ha nem tudja az ember biztosra mi vár rá, akkor csak lebeg a bizonytalanságban, és talán az egyik legrosszabb érzés, amikor nem tudod mi lesz veled, mikor ilyen nagy dolgokról van szó, hogy melyik városban "élsz" majd tovább, és, hogy ott tanulhatsz-e ahol szeretnél..

Én tudom, hogy nem vesznek fel Pestre. És mivel nem vesznek fel, így nem Pestre mehetek ahova annyira akartam, és így a gólyatábor is a Szigetkor lesz, úgyhogy valószínűleg oda se tudok menni, és így nem tudok majd feljárni se sokat, és nem lesz hol aludnom, mint a többieknek, és nem leszek ott ahol Niki, és lehet ezek nagy szavak, de nem tanulhatok ott, ahol majd egyszer élni szeretnék..

Szóval ha nem vesznek fel, semmi se úgy fog történni, ahogy én azt egész évben terveztem, amiért annyit tanultam!