can't you see? i'm on a losing streak

Alkotni akarok. De úgy igazán, mert sose teszem, csak apró dolgokat gondolok annak. De azok nem igaziak.

Nekem miért az a művészet, ha az eső meg a mennydörgés dalára táncolok a szobám közepén bódultan?
Miért az ha az arcomból valami elviselhetőbbet alkotom?
Vagy már csak ha a körömlakk a kezeimen 3 napnál tovább bírja?
Vagy csak lemásolni egy verset a naplómba, ami leírja amit érzek de nem az én szavaimból áll?
Az ha nem eszek de a végén csak töményebb kalóriákat viszek magamba?
Ha a számat a törölközőbe törlöm és megfordítom, hogy ne érezzenek semmit rajta?
Ha halkan dúdolom egy dal szövegét miközben szomorkodom úgy hogy néha nincs is okom, csak olyan amin mások csak nevetnének?
Ha mindennap csinálok egy homályos képet az égboltról, ami mindig ugyanolyan?
Ha újra és újra hibázom úgy, hogy már közben is tudom, és mégis megteszem?


Bár tényleg kimerült vagyok mostanában,
nem tudok aludni, mióta nem hallom
a lélegzésed, csak tudom, hogy van.