Drown with me

Az utolsó bejegyzésem óta nem írtam semmit. Azt hiszem talán kicsit úgy érzem ezek után, hogy egyszerűen semmi nem olyan jelentőség teljes, hogy írjak róla! Vagyis inkább úgy mondanám, hogy bűntudatom lesz, ha itt elkezdek a mindennapi problémáimról fecsegni..
De nem lehet ezen fenn akadni. Mert akkor körülbelül abba is hagyhatnám a blogolást. És sajnos valamilyen szinten szükségem van rá, hogy írjak a dolgaimról, mert mindig jobban érzem magam ha kiírom az érzéseimet. Akármilyen furi de mostanában naplót írni is újra elkezdtem úgy rendszeresebben, na azért nem napi szinten, mint régen, hanem amikor úgy érzem akkor írok. Szóval a lényeg, hogy akkor is tovább fogok a jelentéktelen dolgaimról írni, nem kell aggódni!;)

Igazából mesélős bejegyzést akartam, de valahogy most nem jön. Inkább a mostanában nagy kedvencemet ide biggyesztem:

(hű, november van)